Székelyudvarhely polgármesterének elmúlt négy éves politikai vesszőfutását egy mondatba lehetne tömöríteni.
A pallóember
2020.02.26
Talán a Szarvasbogár ötlete volt, hogy a Hídember mintájára Székelyudvarhelyen is megalkossuk a saját történelmi ikonjainkat.
A dolog pikantériája az, hogy amíg a Hídember több száz, a nemzet érdekeit szolgáló projektet valósított meg a saját vagyonából, addig a Pallóember épített egy pallót a város pénzéből.
S ezzel az ikonizálás megszűnt.
Minden más mondvacsinált projekt nem fűzhető az ő nevéhez. Hiszen azt az előző polgármester (polgármesterek) indították el.
Most a választások közeledtével pedig jól feltúrta a várost, hogy megmutassa, ő lesz az igazi Pallóember.
Csak az a különbség, hogy amíg a Hídember nemzeti közösséget épített, addig a Pallóember a városunk, az erdélyi magyarság közösségét bomlassza.
Elárulta és betámadta a sajátjait az MPP-t, megpróbált befurakodni a EMNP-be s rá kellett döbbennie, hogy az RMDSZ-be se kell.
Mert kinek kell egy áruló?
Így nem lesz a GálΦóka Hídember, és általa a város egy híd a fejlődés fele! Csak marad sima pallóembernek, aki nyugdíjas korára végigsétálgathatja a Sziget negyedi pallót s elmondhatja, hogy ezt én csináltam.
Hozzátenném, hogy ennek a palló projektnek akkora volt a médiavisszhangja mintha legalább 1000 munkahelyet teremtett volna a városba.
Pedig csak hídember szeretett volna lenni!
Rossz idők járnak Székelyudvarhely főpásztorának városában s elég rosszul alakul a szénája a vezérnek.
Az elmúlt évek politikai gyakorlata sok mindent látott már. Pártokat pártok hátán. Politikusokat politikusok ellen harcolni. És az ínséges időkben mégis összefogni, itt Románia kellős közepén, Székelyföldön.