Székelyudvarhely polgármesterének elmúlt négy éves politikai vesszőfutását egy mondatba lehetne tömöríteni.
Szarvas helyett Szarvasbogár
Udvarhelyen egyre jobban keményedik a kampány. Már a teljes erdélyi médiát bejárta a hír, hogy lemondott a képviselő.
Csakhogy kampányidőszakba vagyunk ugye, s az okos ember egyből nem hisz el minden hülyeséget, amit a politikusok mondanak.
Főleg úgy, hogy a GálΦóka mellett kardoskodó Szarvasbogár férje forma asszony ura, a jobb keze a mi mélyen tisztelt ígérgetni igencsak sokat tudó városvezetőnknek.
S GálΦ négy évvel ezelőtti kampányába, aminek állítólag ő volt a főnöke, olyan sokat ígért, hogy aki még emlékszik rá, annak annyira tele lett a padlása, hogy most nem szavazna rájuk.
S legtöbben azért gondoljuk úgy, hogy ez lehet egy kampányfogás is, mert a választások előtt jól jöhet az áldozati szerep. Mert a szegényt minden empatikus ember sajnálja.
De akinek az ígéreteiből semmi se lett, arra nem szavaznak.
S ahogy az elején említettem, a politikusnak, aki elárulja a saját pártját is, nem igazán lehet hinni, mert annak se erkölcse, se ideológiája.
S eisze még azon is nagyon elgondolkodunk, hogy elhiggyük-e megfenyegették.
Mert ha jól kalkulálok, a családból csak marad valaki a hivatalnál, aki nemcsak önkormányzati képviselő, de GálΦókának azt kell csinálni amit ő mond.
Szóval Szarvas helyett marad a Szarvasbogár!
Rossz idők járnak Székelyudvarhely főpásztorának városában s elég rosszul alakul a szénája a vezérnek.
Az elmúlt évek politikai gyakorlata sok mindent látott már. Pártokat pártok hátán. Politikusokat politikusok ellen harcolni. És az ínséges időkben mégis összefogni, itt Románia kellős közepén, Székelyföldön.